Kategória: Épületgépészet , Környezettudatos építkezés
Utolsó módosítás: 2010-01-21
Hozzászólások: 2db

Talajszonda és talajkollektor – környezetkímélésben az elsõk

Sokan keresnek olcsó, megbízható, és kényelmes fûtési megoldást. Egyre többen lesznek azonban, akik a fenti szempontokon kívül a környezet kímélését, valamint a szolgáltatóktól való függetlenséget is figyelembe veszik házuk fûtésének kiválasztásánál. Földünk ingyen bocsátja rendelkezésünkre hõjét, ám ennek a megoldásnak is akadnak ellenzõi.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

A talajszonda, valamint a talajkollektor igencsak megosztja a közvéleményt. Mielõtt sorra vennénk a mellettük- és ellenük szóló érveket, nézzük meg a két fûtési forma mûködési elvét.

A talajszonda, vagy más néven geotermikus hõszonda a Föld felszínközeli geotermikus rétegébõl szállítja a hõt a felszínre. Mintegy 60-120 méter mélyre fúrják le a talajszonda csöveit, amiben egy speciális folyadékot keringet az automatikus rendszer. Ez a folyadék leggyakrabban víz és propilénglikol megfelelõ arányú keveréke, így a környezetre teljes mértékben ártalmatlan. A folyadék szerepe, hogy felvegye a Föld hõjét, majd leadja azt a fûtõtesteken keresztül.

A talajkollektor más elven mûködik, bár szintén a Föld hõjét használja, ám nem a geotermikus rétegbõl nyeri a hõt, hanem a felszín alatti körülbelül 1,5 méter mélységben lévõ hõenergiát hasznosítja. A napsütés a nyári hónapokban felmelegíti a talajt, amely ezt a hõt képes tárolni. Ennek köszönhetõen a téli fagyok sem tudnak a talaj mélyebb rétegeibe hatolni, így a másfél méteres mélységbõl kinyert hõenergia elegendõ a lakás fûtéséhez.

Olcsó? Drága?

A Föld hõjét hasznosító fûtési megoldásnak elsõ és nyilvánvaló elõnye, hogy a fûtõanyag nem kerül egyetlen fillérbe sem. Ez eddig szépen hangzik ugyan, viszont a kinyeréshez elektromos áramot kell használnunk, ami viszont már nem kis terhet ró a családi kasszára. Jó hír, hogy az ELMÛ kedvezményes tarifa bevezetésével igyekszik elõmozdítani a hõszivattyúk terjedését. A csaknem felére csökkentett árú elektromos energiát kizárólag a szivattyú mûködésére használhatja a tulajdonos, ezt egy külön mérõóra telepítésével biztosítja az ELMÛ. Sajnos az óra telepítésének közel 100.000 forintos díját a ház tulajának kell állnia. Ennek köszönhetõen viszont a korábbi 6-7 évrõl 4-5 évre csökkent a beruházás megtérülésének ideje.

Tovább csökkenti a költségeket, hogy a Föld hõjét használó berendezések nem bocsátanak ki égésterméket, így egyáltalán nem szükséges kéményt építeni. Ezáltal nem csupán az építés költségeit spóroljuk meg, de a rendszeres karbantartás és tisztítás költségeitõl is megóvjuk pénztárcánkat.

Amikre érdemes odafigyelni!

Számos dolgot kell figyelembe vennie annak, aki talajkollektorral, vagy talajszondával szeretné otthona melegét biztosítani. Ott van rögtön az építési engedély. A talajkollektorhoz nem kell, viszont a talajszonda engedélyköteles, aminek elhagyása esetén súlyos bírságra számíthatunk. Szintén fontos észben tartani, hogy – mivel a talajszonda fúrása a mélyebb rétegekben lévõ ivóvízkészletben is kárt tehet – a területileg illetékes bányakapitányság engedélyére is szükség van.

A talajkollektor telepítéséhez megfelelõ méretû udvarra van szükségünk, hiszen minél nagyobb a fûtendõ ház, annál nagyobb területrõl kell begyûjtenie a kollektornak a hõt. A talajkollektor feletti részre késõbb sem építeni, sem betonozni nem szabad!

Érdemes továbbá észben tartani, hogy a Föld hõjét használó fûtési megoldások nem képesek akkora hõt termelni, ami elegendõ lenne radiátoros fûtéshez, így csak padló-, vagy falfûtésnél alkalmazhatók. Ebben az esetben viszont megfelelõ hõszigeteléssel kell ellátni az épületet, valamint az épület hõszükségletének felmérése sem árt.

Van azonban valami, ami mindenképp értékessé teszi ezt a fûtési formát: A ma ismert legkörnyezetkímélõbb megoldás.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából