Tető - agyag, vagy beton? I. rész

A kerámia- és betoncserép gyártók évtizedek óta komoly harcot folytatnak egymással. Olyannyira belemelegedtek, hogy néhány állítás – amelyet egymás „fejéhez vágtak” – mára beépült a köztudatba is. De igazak vajon ezek az állítások? Nézzük meg!

Az építkezés egyik csúcspontja, amikor a tetőn végre helyére kerül az utolsó cserép is. Ekkor tárul elénk az épület végleges formája, az az összkép, amelyet eddig csak ábrándozásaink során láthattunk. A tető elkészülte egyfajta megkoronázása az építkezésnek.

Ha ránézünk egy kész házra, jól látható, hogy a látvány csaknem felét a tetőcserepek teszik ki. Nem csoda tehát, hogy aki építkezésre adja a fejét, nagy gondot szokott fordítani a tetőcserép kiválasztására. Jól is teszi, hiszen a cserépnek évtizedekig védenie kell az alatta élőket, ellen kell állnia a legkülönbözőbb természeti erőknek a pusztító szélvihartól a tűző napsütésen át a kitartóan szakadó esőig.

Amikor az egyszerű halandó betér egy építőanyag-kereskedőhöz, rögtön szembesül is az első kérdéssel: „Milyen cserépre gondolt? Kerámia, vagy beton?”

Ezután – jó esetben – kiselőadást hallgathat meg a két különböző technológiával gyártott termék közti különbségekről. Azért mondom, hogy jó esetben, mert ha van szerencsénk végighallgatni az előadást, akkor olyan helyre kerültünk, ahol foglalkoznak velünk, ismerik is a különbséget a két cserépfajta között, és valószínűleg forgalmazzák is mindkettőt. Meg kell azonban jegyezni, hogy nincs két olyan kereskedő, aki tökéletesen egyetért a témát illetően. Ne legyenek illúzióink; a kereskedő szerint az a cserép a jobb, amelyiket el akarja adni, a kivitelezőnk szerint pedig az, amelyikkel könnyebb dolgozni. (Tisztelet a kivételnek.)

Marad tehát a kérdés: Milyen cserepet vegyek a tetőre? Agyagot, vagy betont?

Nos, erre a kérdésre nem fogok válaszolni! Egyrészt rendkívül inkorrekt lenne a cserépgyártókkal szemben, másrészt pedig ez a sokszor hangoztatott kérdés véleményem szerint nem állja meg a helyét. A cikk célja ezért nem az, hogy letegye a voksát bármelyik termék mellett, hanem hogy használható útmutatást adjon a témakörben. A cikk végére tudni fogja, mi a különbség a két különböző technológiával gyártott termék között, és biztos lesz afelől is, melyek azok a szempontok, amelyek alapján döntenie kell, ha a ház egyik legfontosabb alkotóelemét kell kiválasztania.

Cikkünk első felében megvizsgáljuk, milyen véleményekkel szoktunk találkozni az agyagcserepeket illetően, mik szólnak mellette, és milyen vádak érik olykor. Arra is választ kapunk, vajon mekkora az igazságtartalmuk ezeknek a véleményeknek. Lássuk tehát először az agyagcserepeket:

Vélemények, amelyek mellette szólnak:

Könnyű, így nem terheli annyira a tetőt, és kevesebb fáradtsággal feltehető.

Igaz is, meg nem is. Egy agyagcserép általában könnyebb, mint betonból készült társa, ám a legtöbb esetben kisebb is! Az építkező szempontjából az igazi kérdés: Mennyit nyom 1 m² cserép? Máris másképp fest a dolog, mert amíg egy kisebb cserépből 14-17 darab is kell 1 m²-re, addig egy átlagos méretű betoncserépből elegendő a 10 darab. Négyzetméterre levetítve az agyag- és a betoncserép súlya között nincs számottevő különbség! Ne legyen szempont, hogy mennyi fáradtsággal helyezhető fel a tetőre a cserép. Sok-sok évig fogunk alatta élni, nem számít az a néhány nap, amíg felkerül.

Az agyagnak évezredes hagyománya van.

Feltétlenül igaz. Aki azonban ezzel érvel, valószínűleg nem tévét néz esténként, hanem a csillagokat, hiszen annak sokkal messzebbre nyúlnak vissza a gyökerei. Komolyra fordítva a szót; ez nem lehet a döntésünk alapja. Számtalan „új” gyártási technológia bizonyította már be, hogy lehet ugyanolyan jó, vagy sokkal jobb is, mint a nagy hagyományokkal bíró eljárások.

Természetes anyag.

El sem tudom mondani, kereskedői pályafutásom alatt hányszor hallottam ezt a vásárlók részéről. Arra persze senki sem tudott válaszolni, hogy miért annyira fontos, hogy a műanyag nyílászárója fölé természetes anyagból készült tetőfedő kerüljön, de nem is firtattam különösebben a dolgot. Egy biztos: Aki egyszer a fejébe vette, hogy természetes anyagokból épít, azt nem lehet, nem is érdemes lebeszélni róla. De biztosan ez az a szempont, ami alapján döntenünk kell?

Jól szellőzik.

Így van! Az agyagból készült termékek páraáteresztő képessége kiváló. Egy nem megfelelő szellőztetéssel ellátott tető esetén jobban teljesít, mint egy betoncserép. A leghelyesebb mégis az, ha szellőzőcseréppel, és a megfelelő kiegészítőkkel biztosítjuk a tető teljes átszellőzését. Ez esetben pedig szinte mindegy, hogy melyik alapanyagból készült termék van a tetőnkön.

Vélemények, amelyek ellene szólnak:

Hajlamos a mészkukac képződésre.

Sajnos igaz. Az agyag igazi ellensége a mészkukac. Ezek apró fehér mészdarabok, amelyek már az alapanyagban megtalálhatók, és a későbbi feldolgozás során sem hajlandók eltávozni belőle. A mészkukac mentén a víz utat talál magának a cserép belsejébe, és komoly fagykárokat okozhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kerámiacserép rossz választás lenne, ugyanis nem minden agyagcserépben jelenik meg a mészkukac! Ennek a hibának a megjelenése attól függ, hogy az adott gyárnak milyen agyag-lelőhelyet sikerült találnia. Vannak Magyarország területén nagyon tiszta agyagmezők, ahol egyáltalán nincs mész.

Vásárlás előtt győződjön meg róla, hogy az Önnek tetsző tetőcserép – ha kerámiacserépről van szó – mészkukacos-e, vagy sem. Ne a bemutató állványon lévő cserepeket vizsgálja meg, azon biztosan nem fog hibát találni! Bátran bontasson ki a kereskedővel egy raklapot, ha van készleten. Egy átlagos tetőre való cserép minden kiegészítővel együtt milliós nagyságrendekre rúg! Ne legyen hát szégyenlős, hiszen az Ön pénze a tét!

Kisebb a terhelhetősége, mint a betoncserépnek.

Ha egy átlagos agyagcserepet hasonlítunk össze egy szintén átlagos betoncseréppel, akkor igaz lehet ez az állítás. Saját szememmel láttam már azonban olyan hazai gyártású kerámiacserepet, amely vígan elbírt egy 85 kilós férfit, amint egy földre fektetett cseréplécen billegett jobbra-balra. Ennél extrémebb erőhatásnak aligha lesz kitéve a cserép fenn a tetőn. Amikor a terhelhetőség kerül szóba, egyébként is elgondolkodom minden alkalommal azon, mire gondolhatnak a gyártók. Nagyon ritkán kerül sor arra, hogy fel kell menni valamiért a tetőre, egy átlagos ember testsúlyát pedig MINDEN cserép elbírja, a hó súlyáról nem is beszélve. Nem fontos tehát, hogy melyik cserépnek nagyobb a terhelhetősége, ha mindegyik elbírja azt a terhelést, ami a tetőn érheti.

Rövidebb az élettartama, mint a betoncserépnek.

Százszor hallottam már és minden alkalommal meglepődöm. Ez az állítás egész egyszerűen nem igaz. Egy cserép élettartama nem attól függ, hogy agyag, vagy beton a felhasznált alapanyag. Sokkal komolyabb gond lehet, ha ezen alapanyagok közül valamelyik nem megfelelő minőségű, vagy a gyártási eljárás nem kiforrott, esetleg valamilyen láthatatlan hiba lép fel a gyártás során. A hazai tetőcserép-gyártók között nem ismerek olyat, aki megengedné magának a fenti hibák bármelyikét.

Megvizsgáltuk tehát a leggyakoribb véleményeket, melyeket az égetett kerámiacserép mellett, vagy ellen szoktunk hallani. Világosan kitűnik, hogy bár a legtöbb vélemény fedi a valóságot, mégsem alkalmas arra, hogy emiatt egyértelműen letegyük szavazatunkat az agyagcserepek mellett, vagy hogy végérvényesen elzárkózzunk előlük. Ha teljesen őszinte akarok lenni – és erre valószínűleg az olvasók is rájöttek már - , ezek az állítások csupán marketingfogásnak használhatók, annak viszont jól beválnak, nekem elhihetik! Az új információkkal felszerelkezve azonban Ön már nyugodtan vásárolhat, nem kell attól tartania, hogy megtévesztik holmi reklámszövegek!

A cikk következő részében a betoncserépről hallható leggyakoribb állításokat vesszük górcső alá. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, azon a területen sem lesznek csodák. Mégis érdemes lesz velem tartani, mert annak is utánanézünk, melyek azok a szempontok, amelyeket valóban érdemes szem előtt tartanunk, ha a házunk egyik legfontosabb alkotóelemét szeretnénk kiválasztani.