Tető - agyag, vagy beton? II. rész

Nehezebb a betoncserép az agyagnál? Könnyebben törik a kerámiacserép, mint a beton? Fontos ez? Vannak ennél komolyabb szempontok is!

Az előző részben megvizsgáltuk, milyen állításokat szoktunk hallani az agyagcserepekkel kapcsolatban. Arra is fény derült, mennyi igazságtartalmuk van ezeknek a véleményeknek, valamint már azt is tudjuk, miért bombáznak bennünket a kereskedők, a kivitelezők, valamint a gyárak efféle – többé-kevésbé mondvacsinált – állításokkal.

Ma utánanézünk, miket hallhatunk betoncserép-fronton. Először azokat a véleményeket hallgatjuk meg, amelyek mellette szólnak, később azokat, amelyek ellene. Természetesen most sem mulasztjuk el megnézni, vajon van-e igazság az állítások mögött.

Vélemények, amelyek mellette szólnak:

Nehezebb, mint az agyagcserép.

Meglepő, hogy az első részben az agyagcserepek mellet szólt, hogy könnyebbek, mint betonból készült társaik, most pedig a betoncserép előnyére válik, hogy nehezebb. Hogy lehet ez? Egyszerű. Az előző részben már fény derült rá, hogy a tetőre nehezedő súlyt négyzetméterben érdemes kalkulálni, mert a „nehezebb” betoncserépből – ami nagyobb is egyben – elegendő a 10 db négyzetméterenként, míg a könnyebb kerámiacserépből akár 14-17 darab is felkerül ugyanekkora felületre. Tehát négyzetméterre vetítve közel azonos súllyal kell kalkulálnunk. A betoncserépnél az az igazi előny, hogy darabja nehezebb, mint a kerámiacserépé, tehát jóval kisebb az esély, hogy egy viharos erejű szél megbontsa betoncserépből készült tetőnket. Az állítás tehát igaz!

Hosszabb az élettartamuk, mint az agyagcserepeknek.

Ezt már megbeszéltük a kerámiacserepeknél. Maga a beton, mint alapanyag szilárdabb szerkezetű, mint a kerámia, ám egy cserép élettartamát nem csak a felhasznált anyag határozza meg. A gyártási technológia kiforrottsága sokkal inkább meghatározó a tetőcserép szempontjából. Nem általánosítható tehát, hogy egy betonból készült tetőfedő hosszabb ideig tudja funkcióját betölteni. Megfelelő szakértelemmel és odafigyeléssel mindkét alapanyagból ugyanolyan jót lehet készíteni.

Kevesebb nedvességet vesznek fel.

Igaz is, meg nem is. A tömörebb szerkezet valóban kevesebb nedvességet fogad magába, így megelőzi a fagykárokat. Azonban általánosítani itt is szarvashiba lenne. Házi tesztünkön – amelynek pontos eredményét a jogi viták elkerülése érdekében nem áll módomban leírni – egy hazai gyártású agyagcserép győzött a „nedvesség-felvevő” versenyben. (Természetesen azzal, hogy a legkevesebb nedvességet szívta magába.) Ha jogilag zöld utat kapunk, az építés.hu-n közzé tesszük a teszt eredményét! Igen tanulságos! Száz szónak is egy a vége: Nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy egy betoncserép kevesebb nedvességet vesz fel, mint az, amely agyagból készült.

Vélemények, amelyek ellene szólnak:

Kevés a formaválaszték a kerámiacserepekhez képest.

Nincs mit tenni, ez igaz. A betoncserép-gyártók az elmúlt években rohamos léptekkel próbálták felvenni a versenyt az agyagcserepek formaválasztékával, de lemaradásuk még így is számottevő. Arról nem is beszélve, hogy bármelyik betoncserép gyár termékpalettáját hasonlítjuk össze, szinte azonnal észrevesszük, hogy kísértetiesen hasonlítanak egymásra; az egyediségnek, kreativitásnak szinte nyoma sem fellelhető.

A betoncserépnek nincs hagyománya, nem bizonyított eleget!

Akkora hagyománnyal biztosan nem rendelkezik, mint az égetett kerámia, de ezért még túlzás olyasmit állítani, hogy nem bizonyította be; igenis van helye az építőiparban. Egy kerámiacserép gyár képviselőjétől még – enyhe elnéző mosoly kíséretében – elfogadom, ha ilyesmit mond. De ha Józsi bácsi 40 éve ugyanaz alatt a betoncserép alatt él, ember legyen a talpán, aki meggyőzi, hogy a betoncserépnek még van bizonyítani valója.

A BETONból készült tetőfedő nem is nevezhető CSERÉPnek!

Ha szigorúan nyelvtani szempontból vizsgáljuk a kérdést, természetesen akkor sem igaz ez az állítás. Aki ilyet kiejt a száján, vagy leírja, egyetlen dolgot üzen: „Akkora bajban vagyok, hogy muszáj nyelvtani vitába bonyolódnom. Ez az egyetlen adum maradt.”

Nos, nem igazán meggyőző egyik érv sem. Arra legalábbis egyáltalán nem alkalmasak, hogy ezek miatt letegyük voksunkat akár a betoncserép, akár a kerámiacserép mellett. Mindig fogunk jót is, rosszat is hallani mindkét félről. Ha egy építőanyag-kereskedő, esetleg egy kivitelező mondja el ugyanezeket, igencsak meggyőzőnek tűnhet. Azt javaslom azonban, ragaszkodjunk azokhoz a szempontokhoz, amelyek valóban segítenek a megfelelő tetőcserép kiválasztásában. Melyek ezek a szempontok? Íme:

Mennyi garanciát vállal a gyártó a cserepére?

Mindenképp évtizedekben kell gondolkodni. A hazai vezető tetőcserép-gyártók 30 és 50 év közötti időszakot szoktak megjelölni. Nem árt még utánanézni, hogy az a „garancia” ugye nem csak egy gyártói nyilatkozat??! Sajnos ilyennel is lehet találkozni. A gyártói nyilatkozat semmi garanciát nem nyújt a vásárló részére. Rendszerint akkor jön csak rá az ember, amikor szeretné kárigényét benyújtani. Építőanyag-kereskedéssel töltött éveim során szinte egyetlen alkalommal sem találkoztam olyan vásárlóval, aki érdeklődött volna a garancia után, sőt vásárláskor szinte senki nem kérte a garancialevelet. Ha nem erőltettem volna, valószínűleg senki sem viszi el. Olyan ember viszont majd’ minden héten jött hozzám segítségért, akinek garancia nélküli – de rendkívül olcsón (MÁSHOL!) vásárolt!!! – tetőcserepe néhány év alatt felmondta a szolgálatot. A szívem szakadt meg néha, de nem tudtam ezeken a szerencsétlenül járt embereken segíteni. Olvassa el a garancialevelet, értelmezze, és VIGYE HAZA!

Mennyi ideig biztosítja a gyár az utánpótlást?

Soha nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Elképzelhető, hogy házunk felépülte után 5-6 évvel eljön az ideje, hogy egy melléképületet húzzunk fel. Az összhatást szeretnénk megőrizni, és ugyanolyan cseréppel borítani be a tetőt, mint ami a házon van. Esetleg hozzáépítünk a házhoz, mert bővül a család! Vagy - legrosszabb verzióként - a vihar ledobálta cserepeink egy részét. Nosza, nyakunkba vesszük a várost, hogy újabb – ugyanolyan – tetőcserepet vásároljunk. Az első kereskedésből még fütyörészve fordulunk ki, ott nem árulnak ilyet. A másodikban – miután közlik, hogy ők még nem is hallottak erről a márkáról – már kezd izzadni a tenyerünk. Végre a harmadik tüzépen megfelelő felvilágosítást tudnak adni. Ők forgalmazzák a gyártó cserepeit, de közlik, hogy a gyár tavaly megszüntette ezt a típust, talán valamelyik kereskedésben van még „elfekvőben”, tessék keresgélni! Hidegzuhany! Az olcsó tetőcserép milyen drága lett hirtelen, igaz? Hazafelé a kocsiban már azt számolgatjuk, hány százezerbe fog ez nekünk kerülni. Tetőcserép vásárlásnál érdeklődjük meg, mennyi ideig vállalja a gyár az utánpótlást!

Nézzük meg a referenciákat!

A gyárak által adott prospektusok olvasgatása közben szinte alig várjuk már, hogy megvehessük a cserepet. De vigyázzunk, nem látjuk a teljes képet, csak azt, amit a gyártó láttatni akar velünk! Ha tiszta képet szeretnénk, nézzük meg, milyen állapotban vannak az adott gyártó termékei néhány évvel a beépítés után! Ez nem kíván sem különösebb erőfeszítést, sem sok időt. Valószínűleg mindenkinek vannak ismerősei, ezek közül pedig biztosan akad jónéhány olyan, akinek már felépült a háza, arra pedig nyilvánvalóan került tetőcserép is. Ha egy cserép hibás, vagy silány anyagból készült, az néhány tél elteltével látszani fog, de azért ha lehet, nézzünk meg minél régebbi épületeket. 6-7 rokon – vagy ismerős látogatás után szinte biztosan fogunk tudni dönteni!

A tetőcserép van kitéve a legszélsőségesebb igénybevételnek. Egy meghibásodott tető rengeteg kárt tud okozni az épületben, az emiatt kialakuló plusz költségről és idegességről nem is szólva. Legyünk hát körültekintőek, ha a házunk – és családunk – védelméül szolgáló építőanyagról, a tetőcserépről döntünk! Ha megszívleljük a fenti intelmeket, biztosan sok évtizedig fogunk örülni jó választásunk gyümölcsének.

Hiba lenne azonban azt feltételezni, hogy a tető fedésére csak és kizárólag a tetőcserepek alkalmasak. Jövő héten induló cikksorozatunk, amely a „Túl a hagyományokon” címet viseli, megismerkedünk egy hazánkban még újdonságnak számító tetőfedő anyaggal, a cserepeslemezzel.