Kategória: Építõipari hírek
Utolsó módosítás: 2013-08-08
Hozzászólások: 0db

Újabb magyar ács-siker a világbajnokságon

Véget ért a Lipcsében megrendezett WorldSkills 2013. A megmérettetésre 52 ország 46 szakmából, mintegy 1000 versenyzõt delegált. Magyarországról Világosi Zoltán képviselte az ács szakmát, aki 9. helyen zárta a szakmák olimpiájának is nevezett viadalt.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Világosi Zoltán hosszú utat tett meg, míg részt vehetett a WorldSkills sorozat 42. alkalommal megrendezett versenyén Lipcsében, hiszen a háta mögött van 2012-bõl egy sikeres Szakma Sztár verseny, két magyarországi válogatóverseny, egy EuroSkills bronzérem, majd ezeket követõen egy nyolchónapos franciaországi továbbképzés is. A befektetett munka azonban nem volt hiábavaló: magáénak tudhatja a WorldSkills versenysorozaton elért eddigi legjobb magyar eredményt, a 9. helyezést. 

A szakértõk június 27-én érkeztek meg a verseny helyszínére, ahol rögtön másnap elkezdték a verseny elõkészítõ munkálatait. A versenyszervezõk eddigre már berendezték a munkaterületeket, beállították a szponzorok által biztosított gépparkot, és méretre gyalulták a versenyfeladat elkészítéséhez szükséges faanyagot.A verseny elõkészítése során a szakértõk csoportja pontosította és kiegészítette a liechtensteini független szakértõ által tervezett feladatot, és meghatározta az értékelési szempontokat. Az értékelés egy része a szakmai versenyleírásban rögzítve van: ilyenek azok az arányok, melyek a méretpontosságot, a kötések hézagmentes illeszkedését, vagy a tetszetõs összbenyomás, illetve ezek arányai. Ugyanakkor azt, hogy a szerkezet mely méretei illetve csomópontjai kerülnek ellenõrzésre, mindig csak a tényleges feladata ismeretében lehet meghatározni. Az elõkészítés során a szakértõk modulokra bontják a feladatot, a modulokon belül pedig az egyes kritériumok meghatározásával alakul ki az a pontrendszer, ami végül az értékelést meghatározza. Meg kell osztani az egyes értékelési szempontokat a szakértõk között, így 3 és 5 fõs csoportok alakulnak ki, akik az egyes szempontok ellenõrzéséért felelõsek.

A versenyfeladat egy hétszögletû pavilon egy hetedét kitevõ cikk, az elsõ modul a padló kerete, a második modul a 3 oszlop és a háromszög alakú tetõsík, a harmadik modul a tetõsíkra szerkesztett álló tetõablak volt. A 4 napos verseny 22 munkaórája alatt kiszerkesztendõ, leszabandó és beépítendõ alkatrészek száma 24, a feladat tartalmazott síkbeli egyenes és ferde elemeket, a ferde elemek közt megtalálható volt leélezett, és síkbaforgatott alkatrész is. Elmondható, hogy egy nagyon összetett geometriai feladat állta útját annak, aki a világ élére akart törni. 

A versenyzõk július 1-én vehették birtokba a versenyterületet. Az úgynevezett elõkészítõ napon mindenki átellenõrizhette a kapott faanyagot, és szabadon cserélhetett belõle, ha valamelyik alapanyag nem felelt meg az elvárásainak. Ugyanez a nap állt rendelkezésre a hozott, illetve a szponzor által biztosított gépek beállítására valamint kipróbálására. Az, hogy egy egész napot tölthetnek a versenyterületen, sokat javít a versenyzõk magabiztosságán, hiszen a verseny kezdetére már otthonosabban érzik magukat a területen.

A verseny elõestéjén látványos mûsorokkal tarkított nyitóünnepségen vehettünk részt, ahol az egyes országok versenyzõi az olimpiákhoz hasonló bevonulással jelezték: megkezdõdik a viadal. 

Július 3-án reggel 9-kor minden versenyzõ megkapta a verseny feladatkiírását, és egy órás tanulmányozás után elkezdõdött az alkotás. Az elsõ nap még nem történt látványos munka, hiszen az egyes alkatrészek legyártásához szükséges rajzok (nevezhetjük mûhelyrajznak, vagy zsinórpadnak is) úgy készülnek, hogy a versenyzõk elmélyülten térdelnek a mintegy 5 négyzetméteres rajztáblán, és hatalmas vonalzókkal igyekeznek a lehetõ legpontosabban kiszerkeszteni az egyes elemek áthatásait. 

Amint elkészülnek a rajzok, elõkerülnek a jelölõvinklik és a sáskalábak, ugyanis a kész méreteket fel kell vinni az alkatrészekre, hogy a jelek mentén elkezdõdhessen a kimunkálás. A szabás után be kell mutatni a zsûrinek az alkatrészeket, akik 1-10 skálán pontozzák a megmunkálási minõséget. Ezután következhet az összeállítás. Az összeállított szerkezeten az egyes méreteket (alkatrészek hossza, helye, stb.) illetve a kötések illeszkedését ellenõrzi a zsûri. A pontossági követelmény döbbenetes: + 1 mm a méretben, és 0.5 mm a hézagban még az adott kritérium maximális pontját adja, azonban a méretben minden mm-ért, a hézagban pedig minden további 0.5 mm-ért 10-10 %-kal csökkel a kapható pont. A számokból kiolvasható, hogy 1 cm-es mérethiba és 4 mm-es hézag esetén tulajdonképpen kár volt az idõt pazarolni az adott elem vagy kötés elkészítésére, ugyanis az idõ a legnagyobb ellenfél. 

A legegyszerûbb bizonyíték erre, hogy mindössze három ország versenyzõje tudta befejezni a feladatot: Korea, Svájc és Németország. A hiányos szerkezeten azonban sem a méret-, sem a hézag pontokat nem lehet értelmezni, így a többieknek akkora lemaradása alakult ki, hogy végül ez a három ország (ilyen sorrendben) került a dobogóra is.

Világosi Zoltán az elsõ és a második feladatrészt nem csak szépen, de ráadásul pontosan is készítette el, így nagyon jó pontszámokat ért el. A harmadik feladatrész (az álló tetõablak) azonban nagy falatnak bizonyult, így ott csak nagyon kevés pontot sikerült összeszednie. Tudni kell azonban, hogy a tetõablak célja pont az volt, hogy elváljon a világbajnok a mezõnytõl, hiszen a létezõ legbonyolultabb alkatrészeket tartalmazta. Az elsõ két feladatrész elkészítéséhez viszonylag sok idõre volt szükség, így a tetõablakra már mindenkinek kevés ideje jutott. A kapkodásban elvérzett a francia, a japán és a dán versenyzõ is, akik csak nagy hibákkal építették be az utolsó 4 elemet. A magyar versenyzõ az angollal, a finnel, és az osztrákkal együtt azt a stratégiát választotta, hogy a tetõablak külsõ elemeit beépíti, de a belsõ szarufákat kihagyja, így végül sikerült beférni a rendkívül szûkös versenyidõbe. 

A verseny 6-án, délután 2-kor zárult, de a java még csak ezután következett: mire a kész feladatok értékelése és a pontszámok összesítése megtörtént, éjfélre járt az idõ, de az eredményekre való várakozás izgalma elfeledtette a fáradtságot. 

A verseny utáni napon újabb megbeszélés következett, hiszen a következõ, Sao Paolo-ban rendezendõ versenyhez szükség van a lipcsei tapasztalatokra. Ezeket a szakma technikai leírásának frissítésében lehet és kell megfogalmazni. A munka délutánig eltartott, amikor is készülõdni kellett a fergeteges díjátadó ünnepségre, melyet egy igazán felszabadult hangulatú záróparti követett. 

A versenyen való részvételünk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a SkillsHungary és az Építõipari Vállalkozók Szakszövetsége nélkül nem valósulhatott volna meg; a felkészülésünket és versenyen való tisztes helytállásunkat Piltman Miklós, a Tetõ Építõk Egyesülete, a JAF Holz Ungarn, a Rotho Blaas, és a Sema Magyarország tette lehetõvé. Segítségüket ezúton is köszönjük. 

Hantos Zoltán - az ács szakma delegált szakértõje

Forrás: http://www.fataj.hu/2013/08/073/201308073_Acs_WorldSkills_VilagosiZoltan.php


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából