Vastagon megéri!

Utolsó módosítás: 2008. szeptember 10.

Kategória: HŐSZIGETELÉS

A nyolcvanas években, amikor a növekvő energiaárak miatt először került komolyan szóba hazánkban a homlokzatok hőszigetelése, néhány centiméter vastag polisztirol lappal letudták ezt a kérdést.

Sajnos, az energiaárak azóta elég jelentősen növekedtek, de a köztudatban még mindig a 3-4 centiméter vastag hőszigetelés és a homlokzatok 0,7 W/m2K hőátbocsátási tényezője él.

MIÉRT 3 CENTIMÉTER?

Az árverseny miatt a gyártók a legtöbb hirdetésben ma is minél olcsóbbnak szeretnék feltüntetni homlokzati hőszigetelő rendszerük árát. A komplett bevizsgált (?) rendszerből egy elemet sem lehet kihagyni, ezért a hirdetők ott spórolnak, ahol látszólag a legkevésbé kritikus: a hőszigetelő anyag vastagságán. Ez persze nem jelent gazdaságos megoldást a felhasználók számára, hiszen ők akkor járnak jól, ha a mai követelményeknek megfelelően szigetelik otthonukat, és nem a 25 évvel ezelőtti igények szerint végzik a hőszigetelést.

Vegyünk például egy gyakran előforduló esetet. A hetvenes években tömegével épültek a szigeteletlen B30-as falakkal határolt épületek. Ezen falak hőátbocsátási tényezője 1,39 W/m2K. Tudjuk, hogy ez ma már nem megfelelő, ezért szigetelnünk kell. Ha 3 centiméter vastag hőszigetelést teszünk erre, úgy a hőátbocsátási tényező 0,69 W/m2K lesz, ami a nyolcvanas évek színvonalának is alig felel meg. Nem kell senkit sem emlékeztetni arra, hogy hol vannak ma már az akkori energiaárak…

Aki vékony hőszigetelést alkalmaz, az duplán költ: először a homlokzatszigetelési munkát, másodszor pedig éveken keresztül a nem kellően alacsony fűtési számlában fogja megfizetni a félreértelmezett takarékosság árát. Éppen ezért, csak lényegesen vastagabb hőszigeteléssel tudjuk kivédeni az infláció hatását.

MIÉRT 12 CENTIMÉTER?

Ha a B30-as falazatot 12 centiméter vastag AT-H80 homlokzatszigetelő lemezzel borítjuk, a fal hőátbocsátási tényezője eléri az ajánlott 0,3 W/m2K értéket.

Hasonlóképpen alakul más falazóanyagok esetében is a helyzet. Tömör tégla és vasbeton falazat esetében ugyancsak 12 centiméter kell, de a jobb hőszigetelő tulajdonságú Poroton Uniform téglák esetében sem érdemes 10 centiméter alá menni.

HOGYAN TOVÁBB?

Az alacsony energiafogyasztású házak és a paszszívházak esetében – amelyek még vastagabb hőszigeteléssel készülnek – az energiaköltségek akár 85 százalékát megspórolhatjuk! Ezekből az épületekből a fűtési rendszert is el lehet hagyni, hiszen három ember által leadott hő és 1 teamécses elég ahhoz, hogy egy kb. 30 m2 nagyságú passzívházbeli szobában egy hideg téli napon is kellemes hőmérséklet alakuljon ki. De ha idáig nem is jutunk el, az utólagos hőszigetelés járulékos előnyeit sem szabad szem elől tévesztenünk.

Egy rosszul szigetelt épületben a fal belső oldali hőmérséklete a hidegebb időszakokban 13,9 °C-ra is süllyedhet. Ezt csak a helyiség levegőjének emelésével tudjuk kompenzálni, vagyis a szobában a léghőmérséklet a 25-26 °C-t is elérheti. Sajnos, ez még mindig nem jelenti azt, hogy kellemes klímában élhetünk, hiszen a hideg falfelületek felé jelentős energiamennyiséget sugárzunk le, vagyis nagy lesz a hőveszteségünk a homlokzati falaknál. Ez az energiaveszteség a belső falak felé nem jelentkezik, vagyis ahogy mondani szokták: míg az egyik oldalról megsülünk, a másik oldalról megfagyunk. Az utólagos hőszigeteléssel viszont a hideg napokon sem fog a fal belső oldali hőmérséklete 18-19 °C alá süllyedni.

Ezzel elérhetjük, hogy 4-5 °C-kal alacsonyabb léghőmérséklet (20-22 °C) mellett is komfortosabban élünk, mint korábban. Számítások igazolják, hogy ha 1 °C-kal csökkentjük a szoba levegőjének hőmérsékletét, azzal 7-8 százalék fűtési energiát takaríthatunk meg. Így a hideg napokra számítva – amikor is különösen fontos, hogy kevesebb legyen a fogyasztás – akár 40 százalékkal is csökkenthetjük a gázfogyasztást.

És ki ne szeretne 40 százalékkal kisebb fűtésszámlát?

A cikket publikálta: Kruchina Sándor, az Austrotherm Kft. munkatársa

Austrotherm Kft.