3788

Építés.hu

Velux: Tetőtér kalauz 1.rész

Utolsó módosítás: 2008. július 8.
Kategória: NYÍLÁSZÁRÓ
Hozzászólások száma: Nincs hozzászólás

Ha kinőtte a házát, vagy gyermekei szeretnének önálló lakrészt kialakítani maguknak, akkor a legkézenfekvőbb a tetőtér felé terjeszkedni. Azt, hogy érdemes-e megvalósítani a beépítést, meghatározza a tető formája, a ház elhelyezkedése, tájolása, általános műszaki állapota és még sok más tényező. A Tetőtér Kalauzban egy igazán profi csapat, a Velux Magyarország Kft. segít eligazodni a néha zsákutcákkal tarkított ösvényen.

Gratulálunk Önnek, hogy elhatározta, lakótérré alakítja családi házának padlásterét. Az építkezés legelső és egyben legkönnyebb lépését már biztosan megtette, vagyis megálmodta, milyen is lesz az új fészek. Képzeletben ide-oda tologatta a válaszfalakat, próbálgatta, hogy zavaró lesz-e a tetőszerkezet egyik tartóoszlopa a szoba közepén, és eldöntötte, legyen-e álmennyezet, vagy sem. De gondolt-e vajon minden apró részletre? Például, hogy elég erős-e a födém, hogy elbírja-e a tetőteret, és arra, hogy milyen engedélyek szükségesek a munkálatokhoz? A kérdések feltevésével semmiképpen sem szeretnénk elijeszteni szándékától. A Tetőtér Kalauz éppen azért született, hogy segítsünk Önnek eligazodni a tetőtér-beépítés folyamatainak labirintusában.

 






















A végső döntés meghozatala előtt érdemes felvennie a kapcsolatot egy építésszel, aki sok jó tanácsot tud adni. Célszerű felkeresni a helyi építési hatóságot is, ahol a tetőtér beépítési lehetőségeiről rejtélyes számokat és betűket közölnek majd Önnel. Ezek az építésznek már egyértelműen mutatják, mit lehet az adott tető alá tervezni. Összevetve az elképzelésekkel, eldöntheti, érdemes-e belevágnia a tetőtér-beépítésbe.

 

Országos és helyi szabályok

 

Ma Magyarországon alapvetően az OTÉK (az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló kormányrendelet rövidítése) és a helyi szabályozási tervek (ha vannak) együttesen határozzák meg, hogy mi, mekkora, és hová építhető. Tartalmazzák azokat a műszaki követelményeket, melyeket a tervezőknek, a kivitelezőknek, a hatósági szakembereknek, s végső soron az építtetőnek is be kell tartaniuk. Ezekbe a szabályozásokba nem érdemes mélyen beleásnia magát, mert ez az építész dolga.

 

Azért van néhány dolog, amit jó tudni:

A településrendezés szabályai szerint, családi ház jellemzően háromféle építési övezetben állhat: falusias lakóterületen, kertvárosias lakóterületen vagy kisvárosias lakóterületen

 

A helyi építési szabályzat, illetve ennek hiányában az OTÉK vagy a környezetben kialakult beépítési magasság meghatározza a tervezhető építménymagasságot is. Ez egy számított érték, mely az épület átlagos homlokzatmagasságát jelöli. Nagyon fontos adat, mert ha ez az érték:

 

3,0 m, akkor földszintes ház építhető, térdfal nélkül.

4,5 m, akkor kb. 1 m magas térdfallal számolhat.

6,0 m, akkor kétszintes épület építhető, térdfal nélkül.

7,5 m, akkor az épület kétszintes + tetőteres lehet, kb. 1 m magas térdfallal.

 

A beépítettség maximális mértékét a helyi építési szabályzat adja meg az Ön telkén is. Ha a meglévő tető alapterületét nem bővíti, pl. nem épít a házhoz egy 1,5 m-nél nagyobb kinyúlású erkélyt vagy egy új lépcsőházat, akkor a tetőtér-beépítés nincs hatással erre a mérőszámra.

 

A helyi építési szabályzat által meghatározott érték a szintterületi mutató, amely az összes szint hasznos alapterületének és a telek teljes területének a hányadosa.

 









A telekterület nagyságának ismeretében kiszámítható a beépíthető hasznos alapterület összessége, például egy 1000 négyzetméter alapterületű telken 0,2 maximális szintterületi mutató esetén az összes szint (pince nélkül) hasznos alapterületének összege legfeljebb 200 m² lehet. Ha ismerjük a szintterületi mutatót, akkor kiszámítható, hogy az adott telken álló épület összes hasznos alapterülete növelhető-e a tetőtér hasznosításával.

 

Még van egy szám, a zöldterületi hányad, amelyet a helyi beépítési szabályzat köthet ki, különösen a városokban. Ez a szám mutatja, hogy a telek mekkora felületét kell minimálisan zöld növényzettel borítani. Általában a tetőtér beépítése ezt a mutatót nem befolyásolja. Mivel helyi szinten eltérő lehet a zöldterület számításának előírt módszere, ezért a helyi sajátosságokat kérdezze meg az építésztől. Ha a bővítés új lakásegységet jelent, akkor még egy parkolóhelyet kell biztosítani a telken belül, s ez már biztosan a meglévő zöldterületi hányad csökkenésével jár. Lehetnek előírások a helyi építési szabályzatban a tetőformára is (pl. a tető hajlásszöge 35-45 fok, csak az utcavonalra merőleges nyeregtető épülhet, csak lapostető épülhet, stb.) A témáról részletesebben a következő fejezetben szólunk.

 

Általában meglepődnek az építtetők annak hallatán, hogy ha a tetőtér 3 méternél közelebb van a szomszéd telekhatárhoz, akkor arra az oldalra csak mellékhelyiség ablaka nyílhat. Helyiségenként maximum 1 ablak helyezhető el, melynek parapetmagassága minimum 180 cm, és nyíló felülete nem haladhatja meg a 0,4 m²-t.

 

Az alapvető szabályok ismeretében már bátran vághatunk bele a tetőtér megtervezésébe. A következő részben erről lesz szó.

 







Velux Magyarország Kft.

1031 Budapest, Zsófia u. 1-3.

Tel: (1)436-0601, Fax: (1)436-0605

www.velux.hu , velux-h@velux.com

Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges! Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.

Még több cikk NYÍLÁSZÁRÓ kategóriából

Cikk: Velux: Tetőtér kalauz 1.rész