Velux: Tetőtér kalauz 5.rész

Ha kinőtte a házát, vagy gyermekei szeretnének önálló lakrészt kialakítani maguknak, akkor a legkézenfekvőbb a tetőtér felé terjeszkedni. Azt, hogy érdemes-e megvalósítani a beépítést, meghatározza a tető formája, a ház elhelyezkedése, tájolása, általános műszaki állapota és még sok más tényező. A Tetőtér Kalauzban ezúttal is egy igazán profi csapat, a Velux Magyarország Kft. segít eligazodni a néha zsákutcákkal tarkított ösvényen.

Hőháztartás

Akár megmarad az eredeti tetőszerkezet, akár új készül, a külső térelhatárolás módja a tetőtér beépítések egyik leglényegesebb kérdése. Az építtető legfontosabb elvárása a tetőtérben, hogy télen ne fázzon, nyáron ne legyen melege, elég világos legyen a lakása, és ne ázzon be. Még mielőtt a különböző megoldásokat összevetnénk, essen néhány szó a lakóteret határoló tetőkkel szembeni követelményekről.

A legegyszerűbben úgy lehetne összefoglalni az elvárásokat, hogy télen a tető belső felülete ne legyen hideg, a külső síkja ne melegedjen fel, vagyis ne „szökjön” ki a meleg, mert akkor megolvad rajta a hó, belefolyik az ereszcsatornába, ott megfagy, és tönkre teheti a lefolyót. Fontos az is, hogy ne csapódjon ki pára a szerkezeten, illetve a szerkezetben, mert az penészedéshez és fagykárokhoz vezethet. Ezzel szemben nyáron azt szeretnénk, hogy a belső tetőfelület maradjon kellemesen hűvös. Emellett még egy fontos szempont a téli időszakban, hogy lehetőleg ne csapódjon ki pára a szerkezeten illetve a szerkezetben, mert az penészedéshez és fagykárokhoz vezethet.

A klasszikus megoldás, amikor a szarufák közé hőszigetelést illesztenek, a tetőszerkezetet pedig, légrések közbeiktatásával kiszellőztetik, hogy télen a kifelé, nyáron pedig a befelé áramló meleget elvezessék. Ennek a módszernek azonban vannak veszélyei.

Mivel a fa rosszabb hőszigetelő képességű, mint a közeit kitöltő anyag, a tető „hőhidas” lesz. Emellett elég nehéz a szarufák közé pontosan elhelyezni a szigetelőtáblákat. Ezért egy új rendszert fejlesztettek ki, melynek lényege, hogy a hőszigetelést a szarufák külső síkjára fektetik. Az eljárás lehetőséget ad arra is, hogy a régi tetőszerkezet és a szarufák belülről láthatók maradjanak, és ezáltal különleges hangulatú tetőtér jöjjön létre.

A hagyományos hőszigetelő anyagok mint az ásványgyapot és a hagyományos módon beépített kemény hőszigetelőhab-táblák kis tömegűek, ezért a hőkésleltetésük nem megfelelő. Ha képzeletben összeveti egy templom vastag falait egy könnyűszerkezetes faházéval, talán könnyebben értelmezhető ez a tulajdonság. Jóval több munkát igényel és drágább, ha a tető hőszigetelt monolit vasbeton szerkezetből készül. Cserébe jobb lesz a lakókomfort, de le kell mondani arról, hogy később új ablakot nyisson a tetőn. Létezik ma már ún. tetőpallós építési rendszer is, amelynek a lényege, hogy előre gyártott, falazattal egyenértékű elemekből készítik el a tetőt, amely így egy általános emeleti szint hang- és hőtechnikai értékeit fogja nyújtani.

A tetőfedések esetében, minél nagyobb a fedés tömege (pl: betoncserép), annál jobb a hőtároló képessége, amely a tetőtér nyári gyors felmelegedését gátolja, viszont arányosan erősebb tartószerkezetet igényel, amely viszont a tető építési költségeit növeli.

A tetőszerkezetben kialakított légrések akkor működnek jól, ha ki is szellőznek (távozik a meleg és a pára). Ezért a tetőfedő anyagok vásárlásakor gondoljon rá, hogy a szellőzést szolgáló speciális elemeket is megrendelje. Ma már a gyártók sok kiegészítő terméket kínálnak (pl. antenna áttöréshez kialakított elem, hófogóval ellátott cserép), amelyeket érdemes megvásárolni, mert ezzel is csökken az építési hibák lehetősége.

A falszerkezetek megválasztása

Ha már elkészült a tető külső héja, el lehet kezdeni a belső falak építését. Mire kell figyelni a falszerkezetek megválasztásánál? A válaszfalak anyaga lehet hagyományosan tégla vagy gyorsabban építhető, kisebb tömegű és szárazon szerelhető gipszkarton. A könnyű válaszfalak előnye, hogy a födémen bárhova elhelyezhetők. Mivel a hagyományos fa tetőszerkezetek kismértékben, de folyamatosan mozognak, érdemes a hozzájuk csatlakozó válaszfalak rugalmas kapcsolatát megoldani. Így használat közben nem repedeznek majd a falak.

Ma már a tetőtéri vizes helyiségek válaszfalait is lehet gipszkartonból készíteni. Figyeljen rá, hogy a kifejezetten erre a célra készült típust építse be olyan helyekre, ahol nedvesség és pára jelenléte várható. Míg a hagyományos falazatokat vakolni kell, addig a gipszkartont elég csak glettelni az illesztéseknél festés előtt.

Bár családi házaknál nem feltétlenül szükséges megfelelni a különleges tűzrendészeti előírásoknak, de ha szeretne biztosra menni, akkor használhat magasabb tűzgátlási értékkel rendelkező gipszkartont is.

A falazat jellegű külső térelhatároló szerkezeteket (vasbeton, előre gyártott tetőpallók) leszámítva, tudnia kell, hogy a tetőtéri helyiségek nyáron jóval melegebbek lesznek, mint egy hagyományos emeleti szinten. Több módszer is létezik, amely ezen javíthat. Lehetőség szerint igyekezzen minél nehezebb anyagokat beépíteni a tetőbe, mert így megnövekszik a szerkezet hőkésleltető képessége.

Próbálja meg a nyílászárókat úgy elhelyezni, hogy a helyiségek jól átszellőztethetőek legyenek. Az egymással szemben vagy a gerinc közelében elhelyezett tetősíkablakokkal a meleg levegőt kiszívó kéményhatás érhető el, valamint a bevilágító felületek ideális tájolásával (a dél-nyugati ablakokon jön be a legtöbb meleg) és jó hőszigetelő nyílászárók beépítésével is javítható a helyzet.

A klímakészülékek ma már a magánépíttetők számára is megfizethetővé váltak, ezért reális lehetőség a tetőtér gépi hűtése. Ha a légkondicionálás mellett dönt, még az építkezés megkezdése előtt szóljon róla a tervezőnek, mert az utólag a homlokzatra aggatott kültéri egységek elcsúfítják a gondosan megtervezett házat. Teljesítményüket a ház villamos energia szükségletébe is bele kell kalkulálnia az elektromos terveket készítő szakembernek. A készülékek kiválasztásában sokat segíthet egy gépésztervező.

Velux Magyarország Kft.

1031 Budapest, Zsófia u. 1-3.

Tel: (1)436-0601, Fax: (1)436-0605