Velux: Tetőtér kalauz 6.rész

Ha kinőtte a házát, vagy gyermekei szeretnének önálló lakrészt kialakítani maguknak, akkor a legkézenfekvőbb a tetőtér felé terjeszkedni. Azt, hogy érdemes-e megvalósítani a beépítést, meghatározza a tető formája, a ház elhelyezkedése, tájolása, általános műszaki állapota és még sok más tényező. A Tetőtér Kalauzban ezúttal is egy igazán profi csapat, a Velux Magyarország Kft. segít eligazodni a néha zsákutcákkal tarkított ösvényen.

Páraveszély?!

A hűlő levegőből, egy bizonyos hőmérsékleten kicsapódik a nedvesség. Szemüvegesek jól ismerik azt a jelenséget, amikor télen meleg helyiségbe lépve, a levegőben lévő pára elhomályosítja a hideg szemüveglencsét. Valójában e jelenség ellen kell védekezni a tetőtér beépítése során is. Meg kell akadályozni, hogy a tető belső felülete az ún. harmatpont alá hűljön (pl. a rosszul illesztett hőszigetelés hézagaiban, és egyéb „hőhidaknál”), mert ellenkező esetben előbb-utóbb megindul a penészedés. Ezen kívül csökkenteni kell a szerkezetbe jutó és ott maradó pára mennyiségét, mert az károsítja a hőszigetelést.

A problémára jó megoldás a szaruzat külső síkján elhelyezett hőszigetelés. A párásodás a belső tér felőli oldalon elhelyezett párazáró (fékező) fóliával, valamint a hőszigetelés kiszellőztetésére alkalmazott légréssel előzhető meg. A két légrés közötti vízzáró fólia biztosítja, hogy kívülről, a héjalás felől se jusson nedvesség a tetőbe. Érdemes jó minőségű, szálerősített fóliát alkalmazni, mert ha a fólia az idők során megnyúlik, belógásával jelentősen lecsökkentheti a légrés nagyságát.

A tetőtér bevilágítása

A komfortérzetet nagymértékben befolyásoló tényező a lakásba jutó fény mennyisége. Egy világos, napsütötte otthonban mindenki sokkal jobban érzi magát. Amíg nem léteztek tetősíkba építhető nyílászárók, a tetőterek megvilágítását az oromfalon elhelyezett ablakokkal vagy tetőfelépítményekkel („kutyaól”) oldották meg. Mivel a tetőfelépítmények magassága erőteljesen beleszámít az építménymagasságba, amelyről az első fejezetben már szóltunk, egyre inkább előtérbe kerül a tetősíkban fekvő ablakok alkalmazása. Mellettük szól még az is, hogy így megtakaríthatók a függőleges ablakok beépítéséhez szükséges ácsszerkezeti munkák és nem utolsó sorban ennek költségei is. Tetősíkablakokkal a tetőtér megvilágítása jobb lesz, mert ez az ablaktípus az ég felé fordul, így a fény közelebb kerül a belső térhez, és a mélyebben fekvő részeket is jól megvilágítja. A ma érvényben levő előírások szerint, felülről történő bevilágítás esetén a természetes megvilágításra szolgáló felületet a helyiségek hasznos alapterületének minimum 1/10-e kell, hogy legyen. A helyes belső burkolati síkok megválasztásával (a parapetnél függőleges, a szemöldöknél vízszintes) tovább javíthat a megvilágítási viszonyokon. Így az ablak alá helyezett fűtőtestből felszálló meleg levegő is jobban át tudja melegíteni az üveget, elkerülve ezzel a páralecsapódás veszélyét.

Térjünk vissza egy kicsit az első fejezetben említett térdfalhoz. Ennek magassága határozza meg a tetősíkba építhető ablak parapetjének a minimumát. Ahhoz, hogy ülő helyzetben is kilásson az ablakon, annak alsó élét a padlótól kb. 90-100 cm-re kell helyezni. Ez kb. 60-70 cm magas térdfallal érhető el. Ha a térdfal 90 cm-es, akkor ablakdeszkás beépítési megoldással még ideális magasságba helyezhetők a nyílászárók. Nem elég csak kilátni az ablakon, azt működtetni is kell, ezért a méret meghatározásakor figyeljen arra, hogy a kilincs magassága beépítés után ne kerüljön 185-210 cm fölé.

A feladat ismeretében biztosan még számtalan hasznos, megfogadásra érdemes ötlettel, jó tanáccsal látják el tervező kollégáink. Azért reméljük, hogy ismertetőnkkel segítségére lehettük abban, hogy az építkezés bonyolult, kacskaringós útvesztőjében könnyebben eligazodjon. Természetesen ezt az ismertetőt ne tekintse örök érvényűnek, mert az előírások, az építőanyagok időben és térben is változhatnak.

Velux Magyarország Kft.

1031 Budapest, Zsófia u. 1-3.

Tel: (1)436-0601, Fax: (1)436-0605